men�

A s�t�ts�g f�ldjeinek fekete besz�d sz�t�ra   (magam magyaros�tottam ez az els� az angol,orosz,sv�d sz�t�r ut�n)

Mikor J.R.R tolkien kital�lta a fekete besz�det csak p�r sz�t �s nevet tal�lt ki a szab�lyokkal egyetemben.Rengeteg ember saj�t k�tf�b�l �s persze a n�hai tolkien segits�g�vel alkotta meg ezt a sz�t�rat.

Sok�igfolytak err�l az internes vit�k aminek az eredm�nye a sok t�jsz�l�s pl:amit �n forditottam uzg-burgulu 3 fontosabb honlap is ezt haszn�lja,sv�d Svartiska,Mugburz  ezzel semmi baj sincs,Tolkien is �gy k�pzelte el a nyelvatuk majdnem ugyanaz a kiejt�sben m�sok pl itt û = uu,� = ii,� = aa azt�n adupla mag�nhangz�k uu = "ooh," aa = aah, ii = eeh, oo = oh   ez nem mindegy mert pl fil barlang,fiil=mad�r.

a kiejt�s egyszer� az r a francia r hez hasonl�t,a l az amerikai s�t�t l hez �s a t�bbi is hasonl� csak rond�n kell ejteni

a feketebesz�d minden l�tez�,holt s kital�lt nyelvn�l de m�g az ork nyelvn�l,oroszn�l is rond�bb ,r�miszt�bb ez�rt mordoriul lehet a legrond�bban besz�lni k�romkodni!

 A B D F G H  I K L M N O,P, Q R S T U Y Z

m�rt�kegys�gek

j�v� id�

t�bbes sz�m

helyhat�roz�k

Sz�mok

Szem�lyes n�vm�sok

Az ork-nyelv
Az �id�k orkjainak nyelv�re vonatkoz�an azt mondj�k: "saj�t nyelv�k �ll�t�lag nem volt, de m�s nyelvekb�l �sszeszedtek, amit tudtak, azt�n pedig k�ny�kre-kedv�kre elferd�tett�k; ezzel azonban csak durva �s zagyva besz�det alak�tottak ki, eltekintve a szitkoz�d�st�l �s k�romkod�st�l." (GyU/ F. Mell�klet) J� p�lda erre, hogy a nold�k neve orkul Golug, ami a Sindarin Golodh (t�bbes sz�ma: Gelydh) sz�n alapul �s nyilv�nval�an a t�nde sz� �nk�nyes eltorz�t�sa. Azonban azt is mondj�k, hogy Morgoth, az els� S�t�t �r "alkotott nyelvet azoknak, akik �t szolg�lj�k".
Frod� idej�ben a nyelvi helyzet l�nyeg�ben v�ltozatlan volt: "az orkoknak �s a koboldoknak megvolt a maguk nyelve, f�rtelmes, mint minden, amit csin�ltak vagy haszn�ltak, s mivel sz�nd�kaik �s felfog�suk megmaradt nyomai sz�ks�gess� tett�k e hitv�ny nyelv �letben tart�s�t �s hasznoss� t�tel�t - ak�rcsak hitv�ny c�lokra is - e nyelvek v�gtelen�l szerte�gaz�kk�, �m hal�losan egyhang�akk� v�ltak, s csup�n a mocskol�d�s, a gy�l�let �s retteg�s kifejez�s�re haszn�lt�k �ket. Val�ban, "e gonosz l�nyek, akik m�g a saj�t fajt�jukat is gy�l�lt�k, hamarosan annyi ilyen barb�r t�jsz�l�st hoztak l�tre, ah�ny csoportjuk vagy telep�l�s�k volt, �gyhogy a t�rzsek k�zti �rintkez�sben nem sok haszn�t vett�k a maguk ork-besz�d�nek." �gy nincs is elemezhet� egyetlen "orknyelv". Az egyetlen dolog, ami mindig, minden ork nyelvre igaz volt, hogy "f�rtelmes, ocsm�ny �s eg�szen m�s, mind a Quendek besz�de". Val�ban, "az orkok �s a trollok besz�ltek, ahogy tudtak, a nyelv�k ir�nti b�rmi szeretet �s tisztelet n�lk�l." (F. Mell�klet) �gy a nyelvhez val� hozz��ll�suk eg�szen m�s volt, mint a t�nd�knek, akik szerett�k �s �polt�k a nyelv�ket. Tolkien maga is nyelv�sz volt, filol�gus - azaz a "szavak bar�tja", a "szavak kedvel�je" - �s elk�pzelt vil�g�ban a nyelv ir�nti szeretet teljes hi�nya csup�n a gonosz jellemz�je tudott lenni.
Az ork nyelvek sokf�les�ge �s v�ltoz�konys�ga term�szetesen akad�lyozta a s�t�t hatalmat abban, hogy az orkokat els�pr� er�k�nt haszn�lja. �gy a hat�kony k�zigazgat�s (tot�lis diktat�ra) c�lj�ra Szauron egyfajta "eszperant�t" alkotott szolg�i sz�m�ra. Ebben nyilv�nval�an Morgoth-t ut�nozta (l�sd a fenti id�zetet: "...Morgoth... nyelvet alkotott azoknak, akik �t szolg�lj�k").

II: A Fekete Besz�d
"A Fekete Besz�det �ll�t�lag Szauron tal�lta ki a S�t�t �vekben" - t�j�koztat a GyU E mell�klete, - "valamennyi alattval�j�t r� akarta szoktatni, de ezt a c�lj�t nem siker�lt el�rnie. M�gis, azok a szavak, melyeket az orkok szinte minden�tt haszn�ltak a Harmadkorban, j�r�szt a Fekete Besz�db�l sz�rmaztak, mint pl. a "gh�sh" (t�z) sz�, de Szauron els� buk�sa ut�n a nyelvnek ez a form�ja feled�sbe mer�lt �s csak a nazgûlok k�z�tt maradt fenn. Amikor Szauron ism�t hatalomra ker�lt, eg�sz Barad d�r �s a mordori kapit�nyok visszat�rtek ehhez a nyelvhez." K�s�bb kider�lt, hogy az Olog-hai-ok, a Szauron �ltal a Harmadkorban kiteny�sztett kegyetlen troll-faj a barad-d�r-i Fekete Besz�den k�v�l m�s nyelvet nem ismert. Maga az Olog-hai is ezen a nyelven van. A Fekete Besz�d kifejez�st nem Szauron alkalmazta saj�t nyelv�re, ez m�sok megvet� szava volt. M�sr�szr�l, Barad-d�r "Fekete" neve Lugb�rz volt, ami S�t�t Tornyot jelent, �pp�gy, mint a Sindarin nyelv� elnevez�s, �gy elk�pzelhet�, hogy Szauron is a s�t�ts�get t�rs�totta az elnevez�shez, s�t, a feket�t hivatalos sz�nk�nt haszn�lta. Bizonyos, hogy zsoldosainak egyenruh�ja is fekete volt.
Maga Tolkien egy�ltal�n nem szerette a Fekete Besz�det. Egy csod�l�ja k�ld�tt neki egyszer egy ac�l iv�serleget, de a Professzor legnagyobb megr�k�ny�d�s�re felfedezte, hogy "bele vannak grav�rozva a Gy�r�n l�that� borzaszt� szavak. Term�szetesen sosem iszom bel�le, viszont kit�n� hamutart�." (Levelek:422) Nyilv�nval�an osztotta a Harmadkorban �lt t�nd�k �s emberek v�lem�ny�t, akik hasonl�an gondolkodtak a Fekete Besz�dr�l, illetve az orkok �ltal haszn�lt egy�b nyelvekr�l is. "Olyan durva, f�rtelmes hangokkal �s gonosz szavakkal van tele, amiket m�s sosem ejtene ki �s val�ban kevesen lenn�nek hajland�ak megk�s�relni azt." Nincs semmi objekt�v minta arra vonatkoz�an, mi alkotja a "durva �s f�rtelmes" hangokat vagy a "gonosz" szavakat -ezek az �ll�t�sok ink�bb szubjekt�vek, azt az �ltal�nos el��t�letet t�kr�zik, ami minden, az orkokkal �sszef�gg� dolog �s Szauron minden t�nyked�se ellen ir�nyult (noha term�szetesen bizony�tott, hogy ezt az el��t�letet Szauron ezerszeresen meg�rdemelte). Neh�z hajsz�lpontosan meg�llap�tani a "durva �s f�rtelmes hangokat". A Fekete Besz�dben megtal�lhat�k a b, g, d, p, t, k z�rhangok, a th, gh r�shangok (valamint val�sz�n�leg az f �s a kh, de ezek csak ork-nevekben dokument�ltak), a later�lis l, az r rezg�hang, a naz�lis m �s n, valamint a s, z �s sh sziszeg� hangok. Ez persze nem teljes lista, hisz a feldolgozhat� nyelvi korpusz nagyon kicsi. A mag�nhangz�k az a, i, o �s u voltak, b�r az o hangr�l Tolkien ritk�n tett eml�t�st. A kutat�sok alapj�n a Fekete Besz�d nem haszn�lta az e bet�t. A hossz� � �s �; dokument�ltak (az � bet� �-k�nt is megtal�lhat�, de a Bevezet�s a T�ndenyelvbe [An Introduction to Elvish] c. k�nyvben n�mileg "szemtelen�l" az �ll, hogy ez csup�n Tolkien k�vetkezetlen �r�s�b�l ad�dott). Ezen k�v�l van egy kett�shangz�, az ai, �s az au is megtal�lhat� egyetlen egy ork-n�vben. (Mivel ez ut�bbi n�vr�l nem tudjuk, hogy pontosan milyen nyelven van, itt nem foglalkoztunk vele t�bbet.)
Mi is volt olyan kellemetlen a t�nd�k f�l�nek? Tudjuk, hogy az orkok nyelvcsapon k�pzett r-t haszn�ltak, - olyat, amilyen a francia �s a n�met nyelvben is van - �s az eld�k ezt a hangot visszatasz�t�nak tartott�k. Val�sz�n�, hogy az �si Fekete Besz�dben ez volt a r bet� �ltal�nos kiejt�si m�dja. A Fekete Besz�dben voltak olyan m�ssalhangz�k is, melyek a korabeli Sindarin nyelvben nem voltak megtal�lhat�k: sn, thr �s sk a szavak elej�n, illetve rz �s zg a szavak v�g�n. B�rmi is volt az oka, ezt a nyelvet �ltal�nosan durv�nak tartott�k: amikor Gandalf Elrond tan�cs�ban elmondta a Gy�r� felirat�t "d�bbenetes volt, ahogy a m�gus hangja megv�ltozott. Egyszerre fenyeget� lett, �that� �s k�kem�ny. A nap mintha egy pillanatra �rny�kba borult volna, a torn�c els�t�t�lt. Mindenki reszketett �s a t�nd�k befogt�k a f�l�ket" (ennek kapcs�n szeretn�m felh�vni a figyelmet egy a Gy�r�k Ura magyar sz�veg�ben tal�lhat� ford�t�si hib�ra: ott sz� szerint ez olvashat�: "...csak a t�nd�k hegyezt�k a f�l�ket". Az el�r�s nyilv�nval�.) - micsoda reakci�! A k�vetkeztet�s mindebb�l az, hogy ez a f�lelem legink�bb a "hom�ly alatt" l�tez� dolgok gy�l�let�n alapult �s nem a Fekete Besz�dben rejl� r�ts�gon.
Honnan sz�rmazik a Fekete Besz�d sz�kincse? Bizony�ra Szauronban sem nem volt m�lyebb a "szavak vagy dolgok szeretete", mint a szolg�iban, �s jogosan v�lhetj�k, hogy a szavakat csak �nk�nyesen tal�lta ki. Ez bizonyos esetekben igaz lehet, de felt�nik, hogy t�bb forr�sb�l is szedett �ssze szavakat, m�g a t�ndenyelvekb�l is: "A Fekete Besz�dben felt�n� uruk sz�t (�gy mondj�k) Szauron tal�lta ki, hogy alapul szolg�ljon az alattval�inak, �s val�sz�n�leg a korai id�k t�ndenyelveib�l k�lcs�n�zte". Az Uruk sz� hasonl�t a Quenya urco, orco vagy a Sindarin orch sz�hoz, de megegyezik az �si t�nde nyelv� uruk alakkal (v�ltozatok: urku, uruku, amelyb�l a Quenya urco, �s urk�, valamint a Sinda orch sz�rmazik). De honnan ismerhette Szauron az el�-quend nyelvet? � volt az, aki vigy�zott a t�nd�kre, akiket Morgoth foglyul ejtett a cuivi�nen-i t� partj�n, s�t tal�n � volt a felel�s a „genetikai fejleszt�s�rt”, ami orkk� v�ltoztatta �ket? Maia volt, �gy k�nnyed�n �rtelmezhette a nyelv�ket. Az els� t�nd�k sz�m�ra Morgoth �s szolg�i „uruk�”, azaz „rettenetesek” lehettek – a sz� eredeti jelent�se hom�lyos – �s Szauron boldogan mondhatta a foglyul ejtett t�nd�knek, hogy �k maguk is „uruk�”-v� v�ltak. �gy az � elm�j�ben e sz� nyilv�nval�an m�lyen megragadt.
De a Fekete Besz�d sz�kincs�nek egy�b forr�sai is akadtak. A gy�r�t jelent� sz� (nazg) nagyon hasonl�t a Valarin nyelv� m�chanana�k�d (a V�gzet k�re) sz�hoz, n�mileg m�sk�nt bet�zve. Maiak�nt Szauron ismerte a valarin nyelvet, val�j�ban ez lehetett az „anyanyelve” (hogy ezt az ide nem ill� kifejez�st haszn�ljuk). Ha szents�gt�r�snek t�nik is a felvet�s, hogy az Istenek nyelve Szauron Fekete Besz�dj�nek alkot�eleme lehetett, „tele durva, f�rtelmes hangokkal �s gonosz szavakkal”, eml�kezn�nk kell, hogy Pengolodh szerint „a Val�k nyelve a t�nd�k f�l�nek nem volt kellemes”. Morgoth, aki alakilag Vala volt, besz�lt a Val�k nyelv�n (vagy legal�bbis �sszeszedett bel�le valamit valinori fogs�ga idej�n), �s rabszolg�it is megtan�totta egy „elferd�tett” form�j�ra. Ha �gy t�rt�nt, a Valarin nyelv� „na�k�d” (k�r, gy�r�) sz�b�l lett a nazg sz�, a M�sodkor egy ork nyelvj�r�s�ban, s Szauron is ebb�l vette �t.
Mi t�rt�nt a Fekete Besz�ddel Szauron buk�sa ut�n? Egyre torzabb alakban egy ideig m�g l�tezett Szauron kor�bbi alattval�i k�z�tt. M�g ma sem t�nt el teljesen.

Analiz�lt korpusz
„A Gy�r� felirat�hoz a r�gi Fekete Besz�det haszn�lt�k, a mordor-orkok �tka pedig ennek egy romlott v�ltozat�t t�kr�zi, melyet a S�t�t Torony katon�i besz�ltek, Grishn�kh kapit�nys�ga alatt. Ezen a nyelven a sharkû – a magyar ford�t�sban kapshû – sz� ’�regember’-t jelent. (Az „ezen a nyelven” kifejez�s vajon mag�t a Fekete Besz�det jelenti vagy eltorzult form�j�t? A sz�vegez�s nem teljesen egy�rtelm�, de val�sz�n�leg az ut�bbir�l (sz�k�tett forma) van sz�. A GyU3/VI/8. l�bjegyzet�ben ez olvashat�: „Kapzsi – a sz� val�sz�n�leg ork eredet�: kapshû/ sharkû – �regember”)
Egyetlen teljes eg�sz�ben Fekete Nyelv� sz�veget ismer�nk, a Gy�r� felirat�t: Ash nazg durbatulûk, ash nazg gimbatul, ash nazg thrakatulûk agh burzum-ishi krimpatul. Ennek sz� szerinti (nem irodalmi) ford�t�sa a k�vetkez�: „Egy Gy�r� hogy uralja mindet, egy Gy�r� hogy megtal�lja �ket, egy Gy�r� hogy �sszehozza �ket, �s a s�t�ts�gben �sszek�sse �ket.” (GyU1/II/2)
Nazg a "gy�r�", ez a Nazgûl sz�ban "Gy�r�-lid�rc(ek)". Ash az „egy”, agh az „�s” k�t�sz�, (zavarbaejt�en hasonl�t a skandin�v nyelvekben haszn�latos og-hoz �s och-hoz). Burzum a "s�t�ts�g", tartalmazva a b�rz, burz- „s�t�t” elemet a „Lugb�rz” "Torony-s�t�t" sz�b�l, (Lugb�rz Sindarin nyelven Barad-dûr). Ez�rt a burzum (s�t�ts�g) sz�b�l az -um elvonatkoztat� rag (-s�g, -s�g), az ishi pedig helyrag "-ban, -ben". A feliratban a burzum sz�t�l k�t�jellel el van v�lasztva, �m �gy nem felel meg a Gy�r�felirat tengw�-inak, ez�rt ink�bb n�vut�nak vagy helyhat�roz�-v�gz�d�snek tekinthet�. (Ez a megold�s rendk�v�l hasonl�t a Quenya nyelvben haszn�latos -ss� v�gz�d�shez, �gy Robert Foster elk�pzel�s�t t�masztja al�, aki a „Tolkien Enciklop�dia” c. k�nyvben ezt �rja a Fekete Besz�dr�l: „val�sz�n�leg a Quenya nyelv az alapja, e nyelv form�it torz�totta el Szauron.” A burz- (s�t�t) sz� is bizonytalanul b�r, de hasonl�t a t�nde, „mor” – fekete – sz�t�h�z.) M�g a „burzum-ishi” kifejez�st "a s�t�ts�gben"-nek ford�tjuk, egy�ltal�n nem t�nik �gy, hogy az eredeti kifejez�sben lenne n�vel�, hacsak az „ishi” sz�ban nincs benne valamik�pp. �m az bizonyos, hogy a Fekete Besz�d nem tesz k�l�nbs�get hat�rozott �s hat�rozatlan n�vel�k k�z�tt (l�sd lejjebb).
A „durbatulûk„ (uralni mindet) kifejez�sben pr�bak�pp r�szeire sz�tszedt�k a sz�t: durb-at-ul-ûk: „ural-ni mindet”, angolul: „to-rule-them-all" (esetleg durb-a-tul-ûk, de a mag�nhangz�-m�ssalhangz� s�ma ragjai formailag szebb rendszert alkotnak; hiszen „alkotott” nyelvvel van dolgunk). Hasonl�k�ppen vizsg�lhat� a „gimb-at-ul” (megtal�lni �ket), angolul: "find-to-them", thrak-at-ul-ûk (�sszehozni �ket), angolul "bring-to-them-all", valamint krimp-at-ul (�sszek�tni �ket), angolul "bind-to-them". Az -at v�gz�d�s� ig�k ford�that�k f�n�vi igen�vk�nt: durbat, gimbat, thrakat, krimpat = "uralni, megtal�lni, hozni, k�tni". Ez�rt az -at v�g� ig�kr�l, mint f�n�vi igenevekr�l besz�l�nk (noha sz�nd�kot is kifejezhetnek): a Gy�r� azzal a c�llal k�sz�lt, hogy uralni, megtal�lni, �sszehozni �s �sszek�tni tudja a Hatalom t�bbi Gy�r�j�t. A Fekete Besz�d nemcsak az -ul toldal�kot haszn�lta az „�k” kifejez�s�re, hanem – rendk�v�li m�don – toldal�kk�nt, �s nem k�l�n sz�k�nt az „-ûk” ragot, a „minden, mind” kifejez�s�re.
Azt�n itt van a Mordor-orkok �tka: Ugl�k u bagronk sha pushdug Saruman-glob b�bhosh skai (GyU2/III/3), mely a k�vetkez�k�ppen ford�that�: „A p�ceg�d�rbe Ugl�kkal, sha! a tr�gyapiszok, a nagy Szarum�n-bolond, skai!” (L�tezik egy m�sik ford�t�s is, l�sd lejjebb.) �ll�t�lag ez a Fekete Besz�d „torz” v�ltozata, de term�szetesen neh�z megmondani, miben t�r el a Szauron �ltal alkotott�l. Az o hang h�romszor is felt�nik, annak ellen�re, hogy az [eredeti?] Fekete Besz�dben az o bet� ritka volt”. Az u hangot �tsz�r tal�ljuk meg (kiv�ve Szarum�n emberi nyelv� nev�t), �gy nem val�sz�n�, hogy az u-b�l lett o ebben az ork t�jsz�l�sban. Tolkien nem �ll�totta, hogy az o hi�nyzott a Fekete Besz�db�l (v�. az Olog-hai sz�val).
A k�vetkez�k figyelhet�k meg: a sha �s a skai val�sz�n�leg csup�n megvet� indulatszavak, �gy nem ford�tand�k. A k�t f�nevet tartalmaz� �sszetett szavakn�l a m�sodik a f�elem, ugyan�gy, mint a Quenya nyelvben �s az angolban; Szarum�n-bolond: Saruman-glob �s nem glob-Saruman. A „bag-ronk” = "p�ce-g�d�r" �s push-dug = "tr�gya-szenny", kifejez�sek elemeit a legval�sz�n�bben �gy lehet sz�tv�lasztani – persze lehet, hogy a „ba-gronk” vagy „bagr-onk”, „pushd-ug” vagy „pu-shdug” is v�ltozatok is meg�lln�k a hely�ket.) A mell�knevek mindig azt a f�nevet k�vetik, melyet le�rnak, pl. a „nagy bolond-Szarum�n” kifejez�s Saruman-glob b�bhosh �s nem b�bhosh Saruman-glob (v�. Lugb�rz: "Torony-s�t�t", – itt a *Lug B�rz kifejez�s egybe �rva szerepel). A ford�t�s h�romszor alkalmazza hat�rozott n�vel�t, de nincs megfelel�je az ork szavakban (az u-t -hoz, -hez, -h�z-t jelent� el�lj�r�sz�k�nt alkalmazt�k) Ez azt veti fel, hogy a Fekete Besz�d nem k�l�nb�zteti meg a hat�rozott �s a hat�rozatlan f�neveket (ami nem hiba, hiszen �ppen �gy m�k�dik t�bb jelent�s nyelv, pl. az orosz �s a k�nai is). Kev�sb� val�sz�n�, hogy a f�n�v csupasz sz�t�ve a hat�rozott alak, pl. az „ash nazg” kifejez�st "az egy gy�r�"-nek kell ford�tani, �s nem "egy gy�r�"-nek. M�sr�szr�l, Gandalf megjegyzi a Gy�r� felirat�nak ford�t�s�r�l, hogy "a K�z�s Nyelven nagyj�b�l ennyit jelent" ami azt �rezteti, hogy a ford�t�s nem 100%-osan hiteles. S�t, elm�letben ez a ford�t�s ford�t�sa, mivel Tolkien k�s�bb leford�totta a Piros K�nyvben megjelent K�z�s Nyelv� v�ltozatot angolra… Megjegyezz�k, hogy az u (hoz, -hez, -h�z) mutatja, hogy a Fekete Besz�d haszn�l el�lj�r�sz�kat, valamint ragozott n�vut�kat, mint az ishi (vagy ez az a pont, ahol a Fekete Besz�d e „torz” alakja k�l�nb�zik a Szauron �ltal alkotott nyelvt�l? Lehets�ges, hogy a "p�ceg�d�rbe" kifejez�s „bagronk-u” lenne a val�di Fekete Besz�dben?)
Az ork-�tok teljesen m�s ford�t�sa jelent meg a Vinyar Tengwar-ban (tolkieni nyelvekkel foglalkoz� foly�irat): Tr�gyag�d�rbe Ugl�kkal, a b�z�s Szarum�n-mocsokkal, diszn�bel�, f�j!” Ez a ford�t�s k�s�bbinek t�nik, mint az im�nt t�rgyalt. Mintha Tolkien elfelejtette volna az eredetit, �s egyszer�en �jra leford�totta. E cikk szerz�i ink�bb az els� v�ltozatot fogadj�k el hitelesnek, noha ez a v�laszt�s k�ts�gk�v�l �nk�nyes.
Az ork-�tkon �s a Gy�r�-feliraton k�v�l a korpusz csup�n n�h�ny sz�b�l �ll: (Olog-hai, Uruk-hai), melyek er�s �s h�bor�t kedvel�, Szauron �ltal l�trehozott �s kiteny�sztett fajokat jelentenek: trollokat �s orkokat. A „Hai” sz� nyilv�nval�an n�pet vagy fajt jelent.
Figyelemre m�lt�, hogy a „Nazgûl” sz� egyes- �s t�bbes sz�mban is �rtend�. Lehet, hogy maga a f�n�v sem egyes-, sem t�bbes sz�m�, hanem �ltal�nos �rtelm�, jobban min�s�t, �s a jelent�se is tov�bb r�szletezett, mint az „ash” (egy) vagy a „hai” (n�p) szavaknak. �gy, ha �ltal�noss�gban besz�l�nk a Gy�r�lid�rcekr�l, mondhatunk egyszer�en „Nazgûl”-t, �m ha egy bizonyos Gy�r�lid�rcr�l, akkor a helyes kifejez�s „ash Nazgûl” (egy „bizonyos Gy�r�lid�rc”, „egy Gy�r�lid�rc” vagy „az egy Gy�r�lid�rc”). A Gy�r�lid�rcek teljes „faja” „Nazgûl-hai”-nak nevezhet�. De mindez nem t�bb, mint feltev�s, hiszen a „Nazgûl” sz� egy Fekete Besz�d� sz�vegk�rnyezetben sem tal�lhat� meg.